Nem igazán terveztem ezt a bejegyzést mivel főként a füvesítéssel kötődik össze, arról pedig egy nagyon hosszú és részletes bejegyzést szeretnék írni. Tekintsük ezért ezt a bejegyzést egy próbának azon témák körül, amikor egy bizonyos területet fejleszteni fogunk. 

Eléggé sok átalakítást tervezek a kertünkben a következő 12 hónapban, ezért lesz egy külön Területfejlesztési rovat. 

No lássuk hát a Liliomfa körüli terület problémáját. Egy kicsit a területről:

A kertünk hátsó része eléggé elhanyagolt volt egészen addig amíg ide nem költöztünk. A talaj rossz minőségű, tápanyagokban szegényes volt. Nem igazán mondanám, hogy szép volt itt a fű. Ez a terület volt a vadfüvek és a gyomok mekkája. A kert házhoz közelítő részén található 2 nagy fenyőfa ezért a talaj ott nem igazán mondható füvesítés szempontjából könnyű területnek.  

 Az előtte lévő területet már feljavítottam ezen a részen azonban megjelent egy elég agresszív gyom. Szóval vagy azt a módot választom, hogy elkezdem tépkedni a gyomot minden alkalommal és így végig nyomom a nyarat, vagy pedig "legyalulom". Ez alatt azt értem, hogy kap a terület egy Glialkás (totális gyomírtó) kezelést majd pedig újra füvesítem. 

Első körben tehát megkapta a Glialkás kezelést. Ez a szer tényleg mindent visz. Körülbelül 1 hét , 10 nap alatt a terület teljesen kiszáradt. A Glialkában az a jó, hogy gyökerestül pusztítja ki a gyomokat. 

Ezt követően talajlazítóval felszedtem a felső réteget. Nagyon fontos, hogy ezt a földet ne tegyük a komposztba. Esetlegesen ha bármi gyom túlélte volna az nehogy a komposztunkba és később onnan a kertbe kerüljön vissza. 

Ezután gyepfölddel vagy általános virágfölddel ( nekem az OBI-ban kapható gyepföld, illetve a zöld 50 literes Florino virágföld szokott bejönni) leszórtam a területet. Erre jött a fűmag és végül még egy adag föld. 

Az alábbi képen a terület látható miután a füvesítés megtörtént. Azért érdemes magát a magot beszórni földdel, mert így jobban nedves környezetben marad a fűmag és nem kell a területet 2 óránként locsolni, illetve a madárkák sem eszik meg a magokat. 

Itt már 2.5 hét telt el a Glialkás kezelés óta. Naponta kétszer reggel és este volt öntözve a terület. 

Végezetül az alsó képen teljesen jól kivehető, hogy hol lett újra füvesítve. 

Jelenleg ott tart a projekt, amikor ezt a bejegyzést írom, hogy megszórtam még egy kis fűmaggal és öntözöm napjában kétszer a területet. Az első nyírást kb 1 hét múlva tervezem és akkor befejezettnek tekintem a folyamatot. 

Igazából néha egyszerűbb a területet teljesen legyalulni és újra gondolni, mint toldozgatni foltozgatni ami egyrészt hosszabb folyamat és több energiát emészt fel. 

Én a posztban leírt füvesítési módszert szoktam alkalmazni, de erről részletesebben később fogok írni. 

Rendben. Ez az a terület aminek nem mindenki mer nekivágni főként azért, mert a komposztról az embereknek elsősorban egy nagy halom büdös trágya jut az eszébe. Bevallom nekem is ez a sztereotípia volt meg, azt gondoltam, hogy a komposzt az amikor egy nagy gödörben van zöldhulladék, trágya, kajamaradék és rendkívül büdös. 

Ez a kép el lett törölve az agyamból 2014 őszén, amikor apósomék trágyapartira hívtak minket. Bevallom jártam mér nagyon sok buliban de itt azért mégsem tudtam teljesen, hogy mire számítsak. Jó persze tudtam, hogy a komposzthoz van köze, mégpedig a komposzt tárolójuk rostálásáról volt szó. Elkezdődött a munka, konkrétan a felső friss zöldhulladék részt leszedték és előkerült a már rothadó rész amely gőzölgött. Kb 50-60 fok tud lenni a komposzt közepében ahol a nagy buli megy. Volt egy szaga, de nem olyan amire számítottam. Erős, csípős szaga. ami valljuk be nem igazán az amit állandóan el szeretnénk viselni, de hát nyílván kibírjuk. Előkerült a rosta, majd ezt a rothadó részt elkezdtük rádobálni és szépen kezdett kupacban gyűlni a friss komposztált föld. Rengeteg tápanyaggal amit a növények imádnak. Most, hogy kiderült az első alkalmam nézzük is meg, hogy miért kell komposztálót kialakítani a kertbe, és hova érdemes tenni azt, illetve mit komposztáljunk és mit ne. 

Miért?

Nagyon sok olyan új építésű kertes ház van ahol a kert mérete kb 15m2, leszórjuk fűvel bemegy egy kis bokor meg egy grillkocsi asztallal es kész vagyunk. Na az ilyen "kertekhez" nem kell komposztáló. Nagyobb méretű kerteknél ahol nagy füves terület van, vannak (vagy lesznek) bokrok, fák, virágok, oda érdemes komposztálót telepíteni. Egyrészt azért, mert ha rendesen ápoljuk csupán csak a füvünket ( ez heti két nyírás) akkor annyi zöldhulladék fog összegyűlni, hogy a szelektív zöldhulladék napot úgy fogjuk várni mint a Messiást.Illetve nem szeretnénk gondolom, ha hegyekben állnának a zacskók tele lebomló levelekkel, fűvel. Az első oka tehát az, hogy feldolgozzuk a kertünkben keletkező "szemetet". A másik ok az, hogy ha termesztünk, ha füvet nyírunk tulajdonképpen elveszünk magától a földtől tápanyagot. Azáltal, hogy komposztáljuk a levágott, elszáradt dolgokat és visszajuttatjuk ezt a földbe újraindítjuk a körforgást. Illetve poén!:) 

Magát a komposztálót érdemes napos helyre tenni, illetve úgy elhelyezni, hogy az eső is érje. Magához a folyamat beindulásához kell napfény, oxigén és víz. Aztán ahogy telnek-múlnak a napok beindul a komposztálási folyamat. Lehet gyorsítani is magát a folyamatot (kb 1-1,5 mire teljesen lebomlik olyan állapotúra a zöldhulladék, hogy rostálni érdemes) különféle porokkal amely baktériumokat tartalmaz. 

A másik gyorsítási folyamat az, hogy ha bizonyos időközönként földet öntünk a komposztra plusz egy kis komposztált marhatrágyát és meglocsoljuk. Ez természetes módon gyorsít. Arra viszont ne számítsunk, hogy 2 hónap alatt már komposztunk van. 

Komposztálhatunk: fű, falevél, levágott gallyak, növények, virágszirmok, virágszirmok, bokrok levágott részei, zöldségek, gyümölcsök, bizonyos ételmaradékok, kenyér,

Ne komposztáljunk nyers húst, nyers ételt, diófa levelét, nagy kivágott fákat. nagyobb ágakat, vegyszereket, tisztítószereket, műanyagot stb, gyomot

A gyomnál megállnék egy kicsit. Első évben amikor megcsináltam a komposztot gondoltam milyen jó lesz, hogy még a gyomokat is rádobom. Igen ám csak azzal nem számoltam, hogy a gyomok szépen átvészelik az egész folyamatot , plusz magjaik is bekerülhetnek a komposztba és ha nincs elég ideig rohasztva a komposzt nagyon könnyen visszaküldhetjük a gyomokat. Ezt tettem én is, előszeretettel szórtam ki a veteményesbe, virágágyásba, fűre, és konkrétan minden gyomban úszott. Vigyázzunk ezzel. 

Amennyiben ételmaradékot is teszünk ki a komposztba számoljunk azzal, hogy patkányok és egyéb rágcsálók is megjelenhetnek. Tegyünk ki mérget a komposzt közelébe de semmiképpen se a komposztba, illetve olyan helyen legyen ahol gyermek nem érhet hozzá.

Fognak megjelenni állatkák a komposztban, főként bogarak, hangyák, giliszták, pocok. A pocok még jó is, mert bekötözik télire, illetve már nyéáon kialakítja a fészkét és elkezdi forgatni a komposztot belül. Tesz nekünk egy kis szívességet :)

Milyen legyen a komposzt és mennyit költsünk rá? Igazából amennyit szeretnénk annyit költsünk rá. Meg lehet csinálni ingyen is, hogy kijelölünk egy sarkot es odahordjuk a cuccot de ez nem valami esztétikus. Lehet aztán szimplán fából, de rengeteg internetes oldal árul komposztálókat ahol megjelölik , hogy mekkora kerthez ajánlják. Érdemes körülnézni, mert viszonylag olcsón ki lehet hozni. Vannak azonban benti komposztálók is amelyek mikrohullámok segítségével komposztálnak potom 400,000 forintért :) 

Összefoglalva,  ha valaki komolyan gondolja a kertészkedést komposztáljon, sokban meg fogja könnyíteni a munkát.

 Ja... és még valami... lehetőleg ne a kerítés azon részére tegyük a komposztot ahol a szomszéd terasza vagy általuk gyakran használt terület van.

Tulipánok....Szinte mindenki ismeri Őket. Tényleg mindenki. Ha másról nem is, akkor vett már tulipánt anyák napjára, randevúra vagy csak a lakás díszítése végett. Nem szeretnék belemenni nagyon részletesen a tulipánok történelmébe és felépítésébe több okból is:

1. Wikipédia és google, annyi információ van amennyit csak szeretnénk. 

2. Ennek a blognak az a lényege, hogy egyszerűen ad át használható információt.

Nézzük hát mit kell tudni a tulipánokról. Nagyon egyszerű a gondozásuk és tényleg a kert bármely napos részébe tehetjük ezért ha éppen most kezdjük kiépíteni a kertet ideális virág lehet. Két módja van a tulipánok "tartásának". Az első a szuper egyszerű, a második igényel némi munkát de nem rengeteget. 

Először is nézzünk ki egy területet ahova szeretnénk, ez lehetőleg ne a kert közepe legyen amely be lesz füvesítve és a gyerkőcök játszani fognak rajta. Csináljunk inkább külön kis ágyást nekik ahol szépen tudnak növekedni és ha majd elvirágoztak akkor tudunk a helyükre más virágokat is ültetni. 

Szóval megvettük a tulipán hagymákat, meg is van a hely. Ősszel lehetőleg szeptember-november közötti időszakban ültessük el a hagymákat 5-10 (inkább 10) centiméter mélyen. Én azt mondanám, hogy inkább október második felében ültessünk, mivel eléggé melegek szoktak lenni még a szeptemberek aztán nehogy úgy járjunk, hogy szegény tulipán ültetés után azt gondolja, hogy hoppá itt a tavasz induljunk. Aztán megérkezik a télbe...

Legyen inkább az ültetés október második fele (bár én ültettem már november második felében is). Ezzel meg is van az első lépés , szépen menjünk el karácsonyozni, szilveszterezni, síelni stb. aztán február vége március eleje környékén megjelennek a hajtások. Nem kell locsolni őket, szépen fognak növekedni, majd április első felére virágba borulnak és mintegy másfél-két hétig gyönyörűek. Nálunk mindig április első hetében a legszebbek pont akkor, amikor kislányom szülinapja van. 

Mint minden jónak egyszer ennek a tulipán virágzásnak is vége szakad egyszer. Két opció van. Hagyjuk a tulipánt szépen elszáradni, ezáltal a tápanyag visszamegy a hagymába majd amikor elszáradt teljesen lecsípjük a tövénél és elfelejtkezünk a tulipánról egy évig. Azonban ennek van egy hátulütője. A tulipán annyira nem tudja kipihenni magát , főként, hogy állandóan vizet fog kapni ha egy olyan ágyásba ültettük ahol elvirágzásukat követően új növények lesznek. Szóval elképzelhető, hogy a következő évben nem lesznek olyan szépek a tulipánok vagy lehet ki sem hajtanak. 

A második opció az, hogy amikor lehullottak a szirmok szépen óvatosan kiássuk őket és beletesszük egy kosárba és hagyjuk, hogy elszáradjanak. Amikor elszáradtak teljesen ugyanúgy leszedjük a szárakat leveleket melyeket a komposztra dobunk (van egy külön komposzt bejegyzés) a hagymákat pedig elvisszük fürdeni. Lemossuk kicsit a földet róluk, és ezt követően készítünk egy kis Topsinos vizet. KEll venni Topsin gombaölő szert a kertészetben és egy vödör vízben feloldani a tasak felét. Ezt azért csináljuk, hogy amikor eltesszük nyárra a tulipánokat, ne gombásodjanak be. Benne hagyjuk ebben a fürdőben úgy 10-15 percet majd kiszedjük, öblítünk megtöröljük őket és eltesszük a pincébe. Ők most kipihenik magukat. Amikor eljön az ősz, ültetési időszak, meg lehet ismételni ezt a Topsinos fürdőt, azonban nem kötelező. Keressünk nekik egy jó kis helyet ültessük ki és találkozunk velük tavasszal. Meghálálják a képen látható tulipánok második "évadukat" töltötték nálunk és a "kicsit bonyolultabb" opcióval dolgoztam. 

Egyszerű kis virágok és nagyon szépek! Sok sikert hozzájuk!

Képzeljük el azt a helyzetet, amikor megvettünk egy házat aláírtuk az összes papírt, eltűnt az eladó és beköltöztünk. A ház amelyet megvettünk egy teljesen újépítésű kb 600 négyzetméteres telekkel.Kilépünk a hátsó ajtón és az alábbi látvány fogad:

Ez az a pillanat amikor átmegy az agyunkon az, hogy "sebaj, hamar megleszünk, egy kis füvesítés, pár virág és jöhetnek a vendegek sütögetni".

Aztán kicsit továbbmegyünk a kertben, azt gondoljuk, hogy akkor ha kicsit hátrébb megyünk talán találunk egy olyan részt, ahol könnyebb dolgunk lesz.

Ez lesz az a pillanat amikor elkezdünk rájönni, hogy a fűmag, a két zsák föld és pár 700 forintos virág nem fogja ezt a területet kertté varázsolni. Nagyon ritka az eset amikor egy fullos kert áll a rendelkezésünkre, hogy csak úgy bele kelljen ülni.

Fontos, hogy ne kapkodjuk el a dolgot. Nézzük meg, hogy melyek azok a növények amiket érdemes megtartani. Ha vannak 20-30 éves fák a kertben érdemes elgondolkodni, hogy ahhoz alakítsuk a kertet. Ha azonban ezek betegek esetleg veszélyesek ki kell őket vágatni. Meg kell nézni aztz is, hogy miként vonul át a nap a kerten. Egész nap a teljes kertet süti a nap, vagy pedig csdak bizonyos részét? Ezekhez mérten kell kigondolni, hogy melyek azok a növények amiket olyan területre teszünk ahol egész nap süti őket a nap. Azt mondják, hogy ha 4 óránál többet süt egy helyet a nap 24 órában azt naposnak ha 4 óránál kevesebbet azt árnyékosnak-félárnyékosnak nevezzük. Válasszunk hát eszerint növényeket.

 Ha szeretnénk zöldséges kertet akkor azt mindenképpen napos területre tegyük. Itt azt tudom javasolni, hogy kezdjük kicsiben. Én először két 3 m2-es ágyással kezdtem és tettem bele paradicsomot, meg cukkinit. Egyszerűségre törekedjünk az első évben. Úgyis megjön a rutin meg a tudás az évek alatt majd később jöhetnek a bonyolultabb dolgok. 

De térjünk vissza a kert elrendezésére. Nagyon fontos a föld. Ha építkezésből visszamaradt törmelékes föld van, akkor nincs mese hozatni kell földet és egy bobcat-el elrendezni. Így még mindig olcsóbb, mintha megpróbálnánk 50 literes virágföldekkel feljavítani a talajt. 

Megvannak tehát az alapok. Megnéztük, hogy melyek azok a növények amelyek maradnak és mik azok amiknek menniük kell. Tudjuk miként süti a nap a kertet és a talajt is meghatároztuk. Ezek után mér csak az elrendezésen kell gondolkodni, ez viszont a Te elképzelésedre bízom kedves Olvasóm.  Fontos a türelem. El fogsz követni hibákat, de ez ne tántorítson el. Sokszor neki fogsz futni ugyanannak a feladatnak mert elsőre nem sikerül. Én 3 évig csináltam a füvesítést de ez majd egy másik bejegyzés tárgya. A lényeg, szeretettel csináljad, örömet okozzon és ne kötelesség legyen. A kert legyen az ahova hazamenekülsz ahol kikapcsolódsz. Ha kötelességből csinálod, mert ezt várja a szakvezetés, inkább vegyél egy lakást a városban egy terasszal és legyen művirágod.